Civil jogvédők: gyengül a jogvédelem az új alkotmánybírósági törvénnyel

2011 november 22. (kedd) 11:01

Írta: Németh Zoltán

Budapest, 2011. október 28., péntek (MTI) - Civil jogvédő szervezetek szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatának elfogadása esetén gyengül az alapvető jogok védelme és növekszik a parlament hatalma.
    Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért MTI-hez pénteken eljuttatott  közleménye szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatai ellátására.
    A törvényjavaslatot október elején a kormány helyett országgyűlési bizottság nyújtotta be, ami a civil jogvédők elemzése szerint sérti az alaptörvényt, hiszen "a már megszokott módon, elmaradt a szakmai és társadalmi egyeztetés".     A javaslat szerint a parlamenti többség joga az Alkotmánybíróság tagjainak jelölése, ez pedig sem a jelölt mögötti politikai konszenzust, sem a jelölt szakmai alkalmasságának figyelembe vételét nem garantálja - tették hozzá.
    "Ezért politikailag nyilvánvalóan elkötelezett személyek továbbra is megválaszthatóak lesznek" - olvasható a jogvédők közleményében.
    A civilek úgy vélik: ellentétes az alaptörvénnyel az a rendelkezés, amely szerint abban az esetben, ha a testület új tagját az Országgyűlés határidőre nem választja meg, a lejárt megbízatású alkotmánybírók hivatalban maradnak. E szabály alapján egyes alkotmánybírák "örökös tagságot" nyerhetnek a testületben - írták.
    A szakemberek elemzése kitért arra is, hogy míg a javaslat törvényi szinten feltűnő részletességgel szabályozza az Alkotmánybíróság elnökének juttatásait, a mobiltelefon és két személygépkocsi használatától az elnök rokonainak üdülőhasználati jogáig, addig az alkotmánybírósági határidőkről csupán annyit mond, hogy azoknak ésszerűeknek kell lenniük.
    A civilek arra is felhívták a figyelmet, hogy a polgárok a javaslat alapján a jövőben már csak alkotmányjogi panasz útján fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Annak érdekében pedig, hogy az alkotmányjogi panasz hatékonyan és egyenlő feltételekkel biztosítson egyéni alapjogvédelmet, el kell hárítani a befogadhatósága elé állított "indokolatlan akadályokat". Ezért el kell törölni a kötelező jogi képviselet előírását, és a "visszaélésszerűen gyakorolt indítványozási jog" miatti félmilliós bírsággal fenyegetést, ami ellen ráadásul még jogorvoslatot sem biztosít a javaslat - szögezték le a jogvédők.
    A törvényjavaslat elfogadása esetén az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő körülbelül 1600 ügy szinte mindegyike magától megszűnik. Ez azt eredményezi, hogy alkotmányellenes szabályok hosszabb ideig a jogrendszer részei maradnak. 2012. január 1-je után az akkor már indítványozásra nem jogosultak által korábban benyújtott indítványokkal támadott jogszabályok alkotmányjogi panasz útján ugyan még visszakerülhetnek az Alkotmánybíróság elé, de ehhez az kell, hogy a korábbi indítványozó előbb végigjárjon egy hosszadalmas jogi eljárást és továbbra is elszenvedje az indítványában kifogásolt alapjogsérelmet - tartalmazza a civil szervezetek elemzése.

bja \ bri

MTI 2011. október 28., péntek 12:36