Keresse az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársát nálunk!

neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világi meggyőződése, politikai vagy más véleménye, anyanyelve, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete
vagy egyéb tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül(t), mint amelyben más, Önnel összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport?

 

Keresse az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársát az Esélyek Házában!

 

Dr. Kovács Orsolya

8360 Keszthely, Szalasztó u. 1.

Telefon: 83 / 511-064

Kedd: 12.00-16.00

 

 

NINCS EGYEDÜL!

 

TÁMOP -5-5-5/08/1 -2008-0001

A diszkrimináció elleni küzdelem –

a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése

 

 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság április elsején megkezdte A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése című 51 hónapig tartó országos projektjének megvalósítását.

A csaknem 915 milliós projekt körülbelül 3500 embert fog közvetlenül érinteni 2009 áprilisa és 2013 júniusa között. Magyarországon a diszkrimináció több társadalmi csoportot érint és az élet számos területén jelen van. Míg a foglalkoztatás területén a nők, a 40 éven felüliek, a romák és a fogyatékossággal élők szenvednek el leggyakrabban hátrányos megkülönböztetést, addig a lakhatás terén inkább a romák, a szolgáltatások igénybevétele során pedig a romák, a nők és a fogyatékosok. 

A hátrányos megkülönböztetésnek az említett társadalmi csoportokhoz köthetően eltérő formái vannak jelen a társadalomban; különböző típusú és mértékű hátrányos megkülönböztetéssel szembesülhetnek a társadalmi élet egyes színterein. Ezek közül mind a társadalom, mind az egyén szempontjából a legjelentősebb hatással bíró terület a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció. 

A nemzetközi és hazai statisztikák alapján a roma lakosság az etnikai előítéletek leggyakoribb célpontja Magyarországon. A romák esetében a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a tartós szegénység, a rossz egészségi állapot, a nem megfelelő lakhatási körülmények, valamint az előítéletek és diszkriminatív eljárások együttesen és egymással kölcsönhatásban okozzák társadalmi kirekesztettségüket. A romákat érő előítéletek, a társadalmi és gazdasági kirekesztettségük generációról generációra újratermelődnek, és jelentős társadalmi feszültségeket okoznak. 

A fogyatékkal élőkkel (elsősorban a megváltozott munkaképességűekkel és a rokkantakkal) szembeni diszkrimináció a foglakoztatásban jelenik meg a legélesebben, illetve a velük szembeni társadalmi előítéletekből adódó korlátok jóval nagyobb akadályt jelentenek a fogyatékkal élők számára a társadalomban való részvétel tekintetében, mint legtöbb esetben a fogyatékosságból eredő tényleges funkcionális korlátozottságok. 

A romák és a fogyatékkal élők foglalkoztatásban tapasztalható negatív megkülönböztetése megnehezíti a társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésüket, gyengíti a társadalmi összetartozást, így az ország gazdasági teljesítményére is negatív hatással van. 

A diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportok közül a nők esetében a foglalkoztatási diszkrimináció nem közvetlenül, hanem közvetett módon jelentkezik. Egyrészt a nők foglalkoztatási aránya is nagyon alacsony (50,93%), másrészt a társadalom és a média által közvetített nemi sztereotípiák olyan előre meghatározott társadalom által elvárt szerepekbe kényszerítik mind a férfiakat, mind a nőket, amelyek hosszútávon a nőket érintik hátrányosan. Ilyen például a foglalkozásokon belüli szegregáció, amely bizonyos – elsősorban alulfizetett - szakmák esetében a szakma elnőiesedéséhez vezet; a nemek közötti kereseti különbségek; a munka melletti családi kötelezettségek ellátásának terhéből fakadóan a nők és férfiak kereső és nem kereső tevékenységgel töltött idejének egyenlőtlen aránya. 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem egészen 5 éve kezdte meg munkáját hazánkban, budapesti székhelyén. Az eltelt időszak alkalmat teremtett a számvetésre. Tapasztalataink számbavétele során megfogalmazódott, hogy a konkrét jogsértések hatékony orvoslásán túl a szervezet feladata részt vállalni a széleskörű társadalmi szemléletformálásban, amely során a társadalom jogtudatossága, társadalmi érzékenysége, anti-diszkriminációs és általános emberi jogi kultúrája növelhető. Ehhez a szervezet humán kapacitásainak sokféle fejlesztését kell megvalósítanunk, többek között 2009 szeptemberétől országosan, a megyei Esélyek Házaiban heti és legalább havi rendszerességgel egy-egy kistérségben is elérhetővé szükséges tenni a szervezet ügyfélfogadását 19 új helyszíni ügyfélszolgálat kiépítésével. Fejlesztendő az elektronikus adatgyűjtés és –szolgáltatás, a tudományos feltárás (kutatások), a társadalmi kommunikációs tevékenységünk. A Hatóság a felnőttképzésben akkreditált szervezetté kíván válni, hogy magas színvonalú, gyakorlatorientált képzésekkel járuljon hozzá mind a potenciális sértettek és egyenlő bánásmódot megsértők szemléletformálásához, mind pedig ahhoz, hogy az érdekérvényesítésben érintett szervezetek jogilag megalapozott beadványokat készíthessenek el. Olyan speciális képzési programot készítünk, amely elősegíti a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalmi előítéletekkel leginkább érintett, védett tulajdonsággal rendelkező társadalmi, és az őket képviselő társadalmi- és civil jogvédő szervezetek jogérvényesítő képességének javulását, valamint a társhatóságok, a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek és a közigazgatásban dolgozók előítélet-mentes, jogtudatos és aktív hozzáállásának kialakulását.

Ma még az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével érintett társadalmi csoportok nagyságát nem lehet ténylegesen megítélni az egyenlő bánásmód megsértése miatt beadott jogérvényesítési igények számossága alapján, hiszen az esetek többsége rejtve marad mind a felelős hatóság mind más jogérvényesítésben közreműködő szervek előtt, mivel a diszkrimináció sértettjei kevéssé rendelkeznek érdekérvényesítő képességgel. Mivel a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben nagy jelentősége van az érintettek egymás iránti, és a társadalomnak a megkülönböztetettek iránti szolidaritásának, cselekvőkészségének, ezért a projekt célcsoportja rendkívül széles:

 

egyenlő bánásmód referensek a leendő ügyfélszolgálatokon,

a központilag felügyelt költségvetési szervek,

az államigazgatásban döntéshozók és ügyintézők,

a települési önkormányzatok jegyzői és a közigazgatási köztisztviselői, ideértve a nemzeti- és etnikai kisebbségi önkormányzatokat és azok képviselőit,

a társhatóságok munkatársai,

a szakszervezetek, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervek munkatársai,

a civil érdekképviseleti szervezetek munkatársai,

a gyermek-, ellátottjogi és betegjogi képviselők,

az elektronikus és nyomtatott médiában dolgozó újságírók, szerkesztők, riporterek,

valamint ifjúsági anti-diszkriminációs akciókon keresztül, preventív célzattal a 8-18 éves gyermekek és fiatalok,

közvetve a társadalom egésze.

 

Az egyenlő bánásmód elvének és az anti-diszkriminációs szemléletnek az erőteljesebb jelenlétét a közszférában és a társadalomban célzott tevékenységekkel kívánjuk segíteni.

Feltárjuk a hátrányos megkülönböztetés különféle formáit, a jogszabályi feltételek teljesülésének akadályozó tényezőit, valamint az egyenlő bánásmód alkalmazásának gyakorlatát a foglalkoztatás, a lakhatás, a szolgáltatások igénybevétele terén, elősegítve mind a hatóságok, mind a jogvédő szervezetek előtt a rejtett diszkriminációs esetek ismertté válását, valamint a diszkrimináció felszámolását akadályozó tényezőket.

A projekt tevékenységei sokfélék. Országszerte kiterjednek a tananyagfejlesztéstől és oktató film megalkotásától valamint a 71 alkalommal megvalósított 30 órás képzésektől, a disszeminációs work-shopokon, konferenciákon, a tájékoztató kiadványok megjelentetésén, a honlap fejlesztésén át a nemzetközi tapasztalatátadásig. A képzéseinken résztvevőket után követjük. A hatóság ügyfél elégedettségi mérést végez éves rendszerességgel, és maga is elkészíti esélyegyenlőségi tervét.       

A hatósági munka erősítéséhez hozzájárulnak a jogvédelem területen tevékenykedő állami, magán- és a civil szervezetek részvételével szervezett, az egyenlő bánásmódot érintő jogfejlesztés iránti igények megismerésére, előkészítésére, megvitatására, a tapasztalatok megosztására irányuló találkozók, rendezvények.

Annak érdekében, hogy a diszkriminációs panaszok minél hamarabb az illetékes hatósághoz jussanak, és hogy a folyamatot nyomon lehessen követni, szükséges egy megfelelő adattartalommal bíró, az illetékesek számára hozzáférhető elektronikus adatbázis kialakítása.

A készülő tudományos publikációk a nők és férfiak bérezésének különbségeit, a tiltott kérdések tudatosodását, a munkáltatói attitűd vizsgálatát, a szegregált lakókörnyezetek felszámolását célzó programok hatásvizsgálatát, a jogalkotás és a közigazgatás kirekesztő mechanizmusait tárják fel, illetve országos, a nőkre, a romákra és a fogyatékos emberekre is egyaránt reprezentatív mintavételen alapuló közvélemény-kutatást végzünk az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértékéről.

Mindezzel célunk a diszkriminációval fenyegetett, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (elsősorban a romák, a fogyatékosok, valamint a nők) társadalmi befogadásának erősítése, a társadalmi kirekesztődés megelőzése, a versenyképesség és a társadalmi kohézió növelése, az életminőség javítása.

A fejlesztés elvárt eredménye, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalmi előítéletekkel leginkább érintett, védett tulajdonsággal rendelkező társadalmi csoportok ismerjék fel a diszkriminációt és szerezzenek kellő tájékozottságot a jogérvényesítés terén. 

Vizsgálatok igazolják, hogy a média társadalmi szerepe, vélemény-, és szemléletformáló képessége megerősödött az elmúlt évtizedben. Ezért különösen fontos az egyenlő bánásmódot és az ügyfélszolgálatokat népszerűsítő reklámok, társadalmi célú hirdetések, multiplakátok és módszertani riportfilm bemutatása, a diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportokat érintő jogesetek hiteles megjelenítése a különböző médiumokban, az elektronikus és nyomtatott médiában amely csökkenti a velük szembeni előítéleteket, sztereotípiákat, valamint olyan mintákat és szerepeket mutathat be, amelyek a diszkriminációval nem, vagy kevésbé fenyegetett, többségi társadalomhoz tartozó média fogyasztóknak is azonosulási lehetőséget jelentenek. Célunk, hogy ezáltal elősegítse a többségi társadalom szemléletének megváltozását. Továbbá az is, hogy a médián keresztül megvalósuló interaktív szemléletformáló tevékenységünkkel a társadalmi szemléletformálás ne csak a hátrányosan megkülönböztetett célcsoportok tagjaira, valamint az őket segítő, képviselő szervezetekre, hanem a diszkriminatív magatartás potenciális gyakorlóira, s általában az egész társadalomra is terjedjen ki. Külön figyelmet fordítunk az előítéletekkel szembeni reflektív magatartásra még nem képes jövendő nemzedékekre, a gyermekek és a fiatalok szemléletének alakítására, országos, iskolarendszeren kívüli általános iskolai képzőművészeti és középiskolai novellapályázat, valamint vándorkiállítás meghirdetésével.

A projekt hosszú távú célja, hogy az egyenlő bánásmód gyakorlata, a jogtudatos magatartás és aktivitás igénye, a befogadó szemlélet épüljön be mind a média, mind az iskoláskorú és felnőtt médiafogyasztók, mind általában a család, az iskola, a mikroközösségek, valamint az egyéb szocializációs és attitűdformáló terek szemléletébe.

A projektről további információkat a www.egyenlobanasmod.hu weboldalon teszünk közzé, illetve hírleveleinkben. 

 

A Zala megyei ügyfélfogadás elérhetőségei:

Esélyek Háza, 8360 Keszthely, Szalasztó utca 1.

Landorhegy Alapítvány, 8900 Zalaegerszeg, Iskola köz 3.

 

Az ügyfélfogadást Dr. Kovács Orsolya ügyvéd tarja, minden kedden 12-16 óra között. 

FIGYELEM! A tanácsadás ingyenes, időpont előzetes bejelentkezés alapján a 06 30 409 8747 telefonszámon igényelhető.