Százhuszonöt éves a sokat megélt nagykanizsai Honvéd Kaszinó, melynek épületét a helyi polgárság eltűnésével előbb a szélsőjobb és a nagyon bal, majd a honvédség vette birtokba.

zalaihirlap.hu

 

Ha a ház mesélni tudna, meglehet, végtelen történet kerekedne belőle. De nem tud, csak őrzi titkait, melyek közül egyet-egyet mindig megfejt valaki... Például a Hol, mi? Kanizsai házak és lakóik című könyv szerzője, Tarnóczky Attila.

- Egymással párhuzamosan több klub és egyesület is működött a XIX. század második felének polgári Kanizsáján - villantott fel egy szeletet a város aranykorából. - Ezek egyike volt a Kaszinó, pontosabban akkori írásmód szerint Casino, amit 175 évvel ezelőtt, 1836. szeptember 18-án alapított 60 lelkes polgár, kereskedők és tisztviselők. A tagság gyorsan gyarapodott, és újra meg újra felvetődött, hogy kellene egy székház. Ami végül 1886-ban valósult meg, miután a Casino összeolvadt a Kereskedelmi Egylettel, s a fúzió után felvette a Nagykanizsai Kaszinó Egyesület nevet. A tagok hetvenezer forintos költséggel, saját kockázatukra hitelből, kölcsönkötvények jegyzésével építették fel a ma is álló épületet - magyarázta.

 

A Honvéd Kaszinó épülete. A Zala egykori tudósítója már a tervek láttán lelkendezett: ez lesz Kanizsa egyik legszebb épülete. És valóban: ma is az

 

A kivitelezést a német származású bécsi építész, Ludvig Schöne tervei alapján a csáktornyai Morandini Bálint végezte olasz munkásokkal. Az avatót 1886. október 24-én nagyszabású vacsora és ünnepség keretében tartották. Páratlan látványosságot kínáló tükörtermében, fényesen berendezett helyiségeiben az egyesület zártkörű estélyeket, hangversenyeket tartott, emellett olvasó-, társalgó-, egy étkező-, két kártyázó és egy tekézőterem, valamint 4000 kötetes könyvtár és 35-40 folyóirat állt a többségében zsidó kereskedő családok közül kikerülő tagok, illetve a rokon egyesületek (Izraelita Nőegylet, Izraelita Leányegylet és a Kereskedelmi Ifjak Önképző Egylete) rendelkezésére.

A casino-i elitnek szigorú házirendje volt - erre íme egy példa: "Hogy kinek-kinek tudtára legyen, a falra kifüggeszteni rendeltetik, hogy jövendőre az olvasó szobában senki se dohányozzon, ellenben, mivel sokan szemeiket főképpen az estvéli olvasásnál őrizni óhajtják, kalapját, vagy sapkáját ott is kénye szerint ki-ki fönt tarthatja." A klubban egyébként a kávénak findzsája (azaz egy csésze) 10, egy pohár cukros víz (hogy ez mit takart pontosan, nem tudni) 5, egy nappali parthie biliárd 4, egy éjjeli pedig 7 krajcárba került.

A helyiségeket szebbnél szebb bútorokkal rendezték be, melyek közül sajnos, csak pár maradt meg Kanizsán. Azokat a Thúry György Múzeum és a Honvéd Kaszinó mai igazgatója, Halmos Ildikó őrzi az irodájában.

- A míves faragott bútorok az épülettel együtt élték át a kalandokat, és sajnos, sok eltűnt közülük - ezt már Kunics Zsuzsa muzeológus mondta el. - Mi egy még restaurálásra váró, hiányos, de így is csodaszép ebédlő-, egy könyves- szekrényt és egy álló, ugyancsak díszes fa szekrénybe foglalt órát őrzünk. Ez utóbbit Kerecsényi Edit néni, a legendás múzeumépítő egy magánháznál találta meg Újudvaron, onnét vásárolta vissza. Ebből gyanítható, hogy amit a második világháborúban a városba benyomuló szovjet és bolgár katonák nem zúztak szét, vagy vittek magukkal, az valahol megvan...

 

Tarnóczky Attila az épület előtt

Halmos Ildikó igazgatónak, aki 1997 óta vezeti a Honvéd Kaszinót, van is ötlete, hol. Mint azt elmesélte, egyszer kaposvári katonák állítottak be hozzá a féltve őrzött egyetlen eredeti szekrényért, mondván, elviszik. Hosszas minisztériumi telefonálgatással sikerült csak megakadályoznia a "költöztetést" ...

 

Halmos Ildikó a gyönyörű faragott szekrénynél

Nem alakult jól a ház sorsa a XX. század első felében. Az első világháború megrogyasztotta, a második pedig végképp elsodorta építtetőit, az egyesületet. Az épületet előbb a Károlyi-forradalom, aztán a proletárdiktatúra foglalta el, 1944-ben pedig a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártjának utalták ki. 1945 áprilisa után szovjet pártház és a pártbizottság "otthona" lesz. 1952-től pedig a városban jelen lévő nagyszámú katonaság művelődésének nemes feladatát teljesítette többféle néven: volt Helyőrségi Tiszti Klub, Fegyveres Erők Klubja és a többi. Jelenleg önkormányzati tulajdonú, a működtetést a Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány végzi - nem kis erőfeszítéssel. 1998-ban még önerőből sikerült megcsinálni a külső tatarozást, ám azóta nem jutott rá pénz - pedig a jövő heti születésnapra a legnagyobb ajándék a felújítás lett volna.

Dzsesszklub, dzsesszfesztivál

A ma is a dél-zalai városban élő 81 esztendős Debreczeni Attila nyugalmazott alezredes klubparancsnokként 20 éven át, 1958-tól 1978-ig vezette az akkor éppen a honvédség fennhatósága alá tartozó intézményt. A színházi előadásokon, biliárd- és kártyacsatákon (lám, a világ nem változik!) kívül politikai programoknak is helyet adott a ház. A volt klubparancsnok jó kapcsolatra törekedett a civilekkel is: itt alakult meg a dzsesszklub, s indult hódító útjára a híres dzsesszfesztivál.